„Gyere ide, Takarodj!”

Alighanem ez az az egyik leghíresebb „beszólása” az 1958-ban datálódó Horgász a pácban című vígjátékból, amely meghatározta további népszerűségét. Mert az ezerarcú, hihetetlen mimikára képes francia komikus egyértelműen a hatvanas-hetvenes évek európai sztárja volt, nem elfeledve persze Jean Gabint, vagy éppen a feltörekvő Alain Delont, Jean-Paul Belmondót, hogy az olasz Franco Nerót, Bud Spencert és Terence Hillt ne is említsük.

A hatvanas években egy csapásra megismerte nevét a mozirajongó, tudniillik 1964-ben nem csupán a Saint Tropez-i csendőrben alakított nagyot, hanem a Fantomasban is. Mindkét alkotás remekműnek számított abban az időben, nem csoda, hogy emberek százezrei kacagtak Cruchot csendőr (alias Lütyő) és Juve felügyelő esetlenségein.

Funés mindig is a szimpatikus kisember bőrébe bújt, egyszerűen hozzánőttek a hasonló szerepek. Persze mindkét említett vígjáték folytatást ért, így a Csendőr-sorozatból még öt, míg a Fantomas-sorozatból kettő készült el.

Persze mindez nem jelentette a végállomást, hiszen rajongói szívesen emlékeznek a Bourvillal forgatott Az ügyefogyottra és az Egy kis kiruccanásra, nem beszélve az Oscarról, amely az amerikai moziipart olyannyira megfogta, hogy a kilencvenes években elkészítették a remake-jét Sylvester Stallone főszereplésével.

Sokak szerint 1973-ban készült el a legjobb filmje. Nem volt könnyű leforgatni a Jákob rabbi kalandjait, hiszen a zsidókról szóló történet vászonra vitele nem volt éppen kockázatmentes. De nézzük csak a sztorit: Victor Tukán nem az előítéletek embere. Legyen az ember színes bőrű, zsidó vagy arab, a francia gyárost mindez nem zavarja - egészen addig, amíg mindenki marad a saját hazájában. A sors azonban úgy hozza, hogy Victor, útban lánya esküvőjére, számtalan olyan kalandba keveredik, melyek megkérdőjelezik megrögzött előítéleteit. Először is megtudja, hogy hűséges sofőrje, Salamon valójában zsidó. Majd őt nézik négernek, amikor arca véletlenül bekormozódik. Mindezek tetejébe balesetet szenvednek, és amikor Victor segítséget próbál szerezni, egy arab fickóval hozza össze a sors, aki terroristák elől menekül. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve mindketten rabbinak öltöznek, s nem sokkal később egy zsidó családi ünnep kellős közepén találják magukat.

Alighanem kitalálták: a mozi frenetikus sikert aratott Európa-szerte, és még a zsidó származásúak sem találtak kivetnivalót a filmben.

Nem csoda, hogy Louis de Funés boldog volt, de már a következő feladatára koncentrált, ahogy mindig is tette. Ekkor még ő sem sejtette, hogy két év múlva szívinfarktust kap.

A Teremtő azonban kegyes volt hozzá. Az orvosai azonban figyelmeztették: vegyen vissza a tempóból, mert az egészsége bánhatja. Bármily nehéz is volt rávennie magát, így is tett. Élete során elég sokszor költözött, de a kedvenc időtöltése mindvégig ugyanaz maradt: a virágokat rendezgette egymagában, csendben a kertben, ez volt számára az igazi kikapcsolódás.

Senki sem hitte volna, hogy már csupán hat filmet forgathat le életében. A Szárnyát vagy combját? Sikeresnek volt mondható, de már „nem ütött olyan nagyot”, ahogy azt várták a készítők. A Marakodók szintén nem aratott osztatlan sikert, de a Csendőr és a földönkívüliek újra becsábította a moziba a felhőtlen szórakozásra vágyókat.

Egy régóta dédelgetett tervét is megvalósíthatta a francia színészóriás, amikor 1980-ban Moliére A fösvényét celluloidra vihette.

A Káposztaleves című 1981-es filmjének forgatásakor már nem volt túlságosan jól, és mi tagadás, az elmúlás jelei felfedezhetőek voltak a filmben.

A sors azonban megadta a lehetőséget Louis de Funésnek, hogy Cruchotként búcsúzzon szeretett közönségétől: a Csendőr és a csendőrlányok szintén osztatlan sikert aratott.

Ez volt az utolsó filmszerepe, hogy aztán 1983. január 27-én Nantesban megadja magát egy magasabb hatalomnak. A második szívinfarktusát már nem élte túl, de filmjei a huszonegyedik században is maradandó értéket képviselnek.

1914. július 31-én ugyanis sztár született – az örökkévalóságnak.

LOUIS DE FUNES FONTOSABB FILMJEI

Az ötlábú birka (1954), Átkelés Párizson (1956), Horgász a pácban (1958), Itt a gyémánt, hol a gyémánt?* (1958), Van, aki betegen szereti (1959), Hogyan lettem vezérigazgató?* (1963), A nagy átverés** (1963), A Saint-Tropez-i csendőr* (1964), Főnök szoknyában/Egérke a férfiak között* (1964), Fantomas* (1964), Az ügyefogyott** (1965), Fantomas visszatér* (1965), Csendőrök New Yorkban* (1965), A nagy vakáció** (1966), Egy kis kiruccanás* (1966), A főnök inkognitóban* (1966), Fantomas a Scotland Yard ellen* (1966), Oscar* (1967), Felmondtam, jöjjön vissza!** (1968), Nicsak, ki tetovál?** (1968), A csendőr nősül* (1968), Heves jeges* (1969), Lányok pórázon* (1970), Fennakadva a fán (1970), A csendőr nyugdíjban* (1970), Hullajó hullajelölt (1971), Felszarvazták őfelségét* (1971), Jákob rabbi kalandjai* (1973), Szárnyát vagy combját?* (1976), Marakodók* (1978), A csendőr és a földönkívüliek* (1979), A fösvény** (1980), Káposztaleves* (1981), Csendőr és a csendőrlányok* (1982)

* Megjelent Magyarországon DVD-n

** Megjelent Magyarországon DVD-n, a lemezen csak magyar felirat található, magyar szinkron nem